Oldal kiválasztása

7 érdekes tény a pálinkáról, amelyet talán még nem hallottál

pálinka, pálinkás pohár, gyümölcspálnika, körtepálinka, almapálinka, ágyas pálinka, szal-tó, szaltó kft., szaltoNincs olyan magyar, aki ne ismerné a pálinkát, hiszen ez a párlat az egyik nemzeti italunk. Legnépszerűbb a szilvapálinka, de a magyarok szívesen fogyasztanak bármilyen értsd BÁRMILYEN gyümölcsből készült pálinkát, hiszen mi más készülhet gyümölcsből, mint pálinka, nem igaz?

1. Honnan ered a pálinka szó?

szilva, szilvapálinka, tarpai szilva, szal-tó, szaltó kft.,szaltoTöbb szerzőnél is előfordul az aqua vitae reginae Hungariae azaz a magyar királyné életvize megnevezés a múlt században ami a pálinka korai elnevezését illeti, ez egyébként valószínűleg borpárlat lehetett, később akovita néven volt ismert a pálinkás szakmában.

Thököly Imre magyar főnemes, kuruc hadvezér 1684-ben először említi a szilvapálinkát, majd a 18. század folyamán egyre több helyen jelenik meg. 1787-ben azonban nagy mennyiségű silvóriumról számolnak be a feljegyzések és említést tesznek egyéb gyümölcsök lepárlásáról is.

A pálit egyébként szlovák eredetű szó és jelentése az, hogy égetni. Korábban gorolyka, rabasunka, gugyi megnevezéssel is illették a pálinkát, azonban ezek a szavak az idők folyamán kikoptak a nyelvhasználatból. A pálinka szót egészen a 21. század elejéig bárki használhatta, jellemzően a gyenge minőségű, aromásított kommersz italok címkéjén is a pálinka szó szerepelt, ma már a pálinka szó eredetvédett. Tovább olvasva az is kiderül milyen harcok árán lett a magyaroké ez a szó.

2. Megküzdöttünk a pálinka szó használatáért, vagy mégsem?

Az Európai Unió elé került a magyar pálinka ügye is 2004-ben. A pálinka szó Magyarországon, Ausztriában és Romániában ismert, bár a román területeken inkább hasonló, de más kiejtésű szót használnak a pálinkától független román gyümölcspárlatként. Magyarország sikeresen megegyezett Ausztriával, így a szabályozás szerint 4 tartományban használhatják az eredetvédett pálinka szót, míg Romániával szemben már nem volt olyan könnyű a helyzetünk.
Az a pletyka kering az uniós tárgyalásokról, hogy a magyar delegáció vezetője igen frappánsan vágta ki magát arra a kérdésre válaszolva, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, azaz hogy az országa nyelvéből ered a szó és az országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni. A magyar Külügyminisztérium képsviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol palincă címszó alatt a következő magyarázat volt olvasható: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” A valóságban Romániában az eredetvédelem előtt is pălincă elnevezéssel címkéztek. Azonban a pletykákkal ellentétben a román fél nem a pálinka elnevezésért harcolt, hanem az addig is használt (és a magyar fél szerint a megtévesztésig hasonló) pălincă további használatáért.

3. Milyen eredetvédett pálinka fajták vannak?

2008-ban született szabályozás az eredetvédett magyar pálinkákat illetően. A pálinka önmagában is eredetvédett gyümölcspárlat, azonban egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére. Ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek, ezért külön pálinkafajtákként rögzítették őket, és a pálinkatörvény alaprendelkezéseinél sokkal szigorúbb követelmények vonatkoznak rájuk.
Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk. Az első öt fajta nemzetközi eredetvédelmet is élvez.

Szatmári szilvapálinka:

Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el megkóstolni. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.

barackpálinka, kecskeméti barackpálinka, gyümölcspálinka, szal-tó, szaltó kft., szaltoKecskeméti barackpálinka:

A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják.

Békési szilvapálinka:

A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.

Szabolcsi almapálinka:

A hagyományos réz kisüstön való lepárlás friss gyümölcsízű és illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.

Gönci barackpálinka:

A gyümölcsfajta a gönci magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól.

Újfehértói meggypálinka:

Új taggal, az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-ei visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az „Újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók. 2014-tőll eredetvédett pálinka.

Göcseji körtepálinka:

Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet.

Pannonhalmi törkölypálinka:

kizárólag a pannonhalmi borrégió fehérszőlőjéből (például az Irsai Olivér, a zenit, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres fajtákból) főzhető, 2009 decemberétől eredetvédett magyar pálinka.

4. Tudtad, hogy amelyik “pálinka” cukrot tartalmaz, az már nem pálinka?

ágyaspálinka, gyümölcspálinka, érlelt pálinka, szal-tó, szaltó kft., szalto2008 augusztusa óta van igazi szabályozása annak, hogy mit nevezhetünk pálinkának. A pálinkát csak a Magyarországon termett gyümölcsből és szőlő törkölyéből lehet főzni. Ám mostantól alapfeltétel az is, hogy a cefrézés, a párlás és az érlelés során répacukrot felhasználni tilos. A gyümölcsből főzött pálinka palackján minden esetben fel kell tüntetni a gyümölcs(ök) nevét és a “pálinka” kifejezést.
A Pálinkatörvény értelmében – az osztrák pálinkák mellett – csak olyan szeszes ital nevezhető pálinkának, illetve törkölypálinkának, mely(et):

  • Kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből készült Magyarország területén, beleértve a palackozást is.
  • Kizárólag erjesztett gyümölcs, illetve erjesztett szőlőtörköly párlatát tartalmazza lepárlásakor úgy finomították legfeljebb 86% alkoholtartalmúra, hogy megőrizte az alapanyag ízét és aromáit, és legalább 37,5% alkoholtartalommal palackozták.
  • Semmilyen módon nem ízesítették, édesítették vagy színezték (leszámítva a hordós és a gyümölcságyas érlelést).

A pálinkát hagyományosan gyümölcscefréből erjesztik és főzik, a törvény azonban nem korlátozza a gyümölcsmust és a főzéssel-passzírozással feldolgozott gyümölcs, az úgynevezett gyümölcsvelő használatát sem. Az aszalt gyümölcsök csak az erjedéskor tiltottak, a pálinka érlelésekor használhatók.

Kisüsti pálinka az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az érlelt pálinkát legalább 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb, vagy legalább 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ópálinkát legalább 1 évig kell érlelni ezer literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig ezer literesnél nagyobb fahordóban. Az ágyaspálinkát legalább 3 hónapig együtt kell érlelni a gyümölccsel. A vegyes gyümölcspálinkához felhasznált gyümölcsöket a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. A törkölypálinka címkéjén a szőlő nevét kötelező, míg a termék származási – földrajzi – helyét fel lehet tüntetni.

5. A pálinkafogyasztás, avagy hűtöd-e a jó pálinkát?

pálinkáspohár, tulipános pohár, szal-tó, szaltó kft., szalto

Sokan fogyasztják hidegen a pálinkát ám ez az elterjedt szokás sajnos nem tesz jót a benne rejlő zamatoknak és illatanyagoknak, hiszen az érleltség íze szobahőmérsékeleten teljesedik ki igazán. Ha mégis hidegen szolgálják fel nekünk, akkor érdemes pár percig a tenyerünkben szorongatni a poharat és így a kellő hőmérsékletre melegíteni.
A rossz pálinkának persze nem árt a hűtés, hiszen elfeldi annak hibáit. Vigyázzunk tehát mit szolgálnak fel nekünk.
A pálinka csak akkor élvezhető igazán, ha a megfelelő formájú pohárból fogyasztjuk. Ez az úgynevezett tulipánforma, amely alul öblös, felül összeszűkül. Ez azért fontos, mert az alsó, öblös részben található nagy felületű párlat illatanyagait a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti. Így elég, ha egy kicsit megdöntjük a poharat, és mozgatjuk, hintáztatjuk az italt – és máris érezzük, élvezzük illatát.

Magát a kóstolást kis kortyokban érdemes végezni. A pálinka minőségére a kóstolás alatt megtapasztalt szín, illat és íz harmóniájából következtethetünk.Elsőként a látvány árulkodik a pálinka milyenségéről. Lehet tökéletes, tükrös, tiszta, opálos, zavaros, üledékes. A jó minőségű pálinka színe utal a jellegére, az alapul szolgáló gyümölcsre. A pálinka színe legtöbbször tiszta átlátszó. Sötétebb színt adhat neki, ha hordóban, illetve ha gyümölcságyon érlelték. A pálinka nem tartalmazhat sem természetes, sem mesterséges színezéket. Az illat és az íz összhatása akkor harmonikus, jellegének megfelelő, ha jó pálinkával van dolgunk. Amennyiben mesterséges aromát, cukrot vagy más adalékanyagokat tartalmaz, akkor az illat és íz összhatása diszharmonikussá válik, illatában kellemes lesz, de ízében csalódnunk kell, vagy fordítva, az illatában hoz keveset, de ízében a hozzáadott aromák miatt megfelelőnek tűnik.
Na és mi az a szárazpróba? A kóstolást követően lehet szárazpróbát végezni hogy megtudjuk minőségi pálinkát fogyasztottunk-e. Ennek egyik módja, hogy az üres poharat 5-10 percre félre tesszük, majd ezt követően a pohárba beleszagolva kellemes, lekváros illatokat érezhetünk. Másik lehetőség, hogy amíg még van a pohárban pálinka, a kézfejünkre csepegtetünk egy kicsit, és ezt megszagolva gyümölcsre jellemző illatok jönnek elő. Azoknál az italoknál, ahol az illatokat aromák hozzáadásával érték el, mindezek eltűnnek a szárazpróba során.

 

6. A pálinka néhány népi felhasználási javaslata

Gyomorbántalmak, köhögés, rekedtség enyhítésére fogyasszunk pálinkát étkezések után. Fél liter pálinkába, beleteszünk 5 erős paprikát. 2 hétig kivonatoltatjuk. Felfúvódás, gyomorrontás, röviden minden ilyen típusú gyomorbántalomra jól használható.
Fájdalomcsillapításra a modern gyógyszerek megjelenése előtt a pálinkákat alkalmazták. Különféle ízesítése, likőrösítése inkább az asszonyok csemegéjének számított, ezért nevezték ezeket régen kontyalávaló pálinkáknak.
Vérnyomáscsökkentésre csodaszer a fokhagymás pálinka, amely tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást.

pálinkás gyógyszer, pálinkás gyógymód, pálinkás recept, népi gyógymód, torogyulladás ellen, szal-tó, szaltó kft., szalto

7. A pálinka népies nevei

A pálinka összes elnevezésének felsorolása szinte lehetetlennek tűnő feladat, hiszen “ahány falu annyi elnevezés”. Azonban a pálinka népi elnevezései közül néhány szélesebb körben is ismertté vált: anyatej, gyűlölömital, babinka, nerángass, bugyi, dühöttke, geberdusz, nyakolaj, gurulyka, kugyi, kerítésszaggató, kontyalávaló, majomtej, kugyi, lacibetyárköpés, lámpás, nyakolaj, papramorgó stb.

A Szal-Tó Kft, mint hazai italnagykereskedelem és kiskereskedelem, természetesen az összes magyar pálinkát forgalmazza, így üzleteinkben szép számmal megtalálhatók ezek a hungarikumok.

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.

  • Kérem, mondja el egy napját!
  • Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…
  • Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább, hogy könyvet olvas.
  • Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt egy vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy tizenkettőt, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van!

Forrás: wikipédia

 

szal-to-logo-800×460

Elérhetőségeink

Szal-tó Kft.

Cím

4700 Mátészalka, Jármi út 59.

Telefon

+36 44 312 046

Zöld szám

INGYENES ZÖLDSZÁM: +36 80 208 148

E-mail

info@szal-to.hu

Kapcsolat

15 + 6 =